Az erek típusai, felépítésük és az érhálózat
Ismerkedjen meg az erek típusaival, azok felépítésével, továbbá az érhálózat részeivel. Anatómiai ismeretek leegyszerűsítve, szemléltető ábrákkal.
Az érrendszer verőerekből (arteria, artéria, ütőér), visszerekből (vena, véna, gyűjtőér) és hajszálerekből (capillaris, kapilláris) áll. A három értípus eltérő szerkezetű, közös jellemvonásuk, hogy belső felszínét egy speciális réteg, az ún. endothel borítja.
Artériák
Az artériák a szív felől szállítják a vért a szervek felé. Az artériák fala három fő rétegből áll:
- belső réteg (tunica intima) vékony, rugalmas rostokat tartalmaz
- középső réteg (tunica media) legvastagabb réteg, sima izomsejtekben és rostokban gazdag
- külső réteg (tunica adventitia) főként hosszában futó kötőszöveti rostokból épül fel, benne futnak az erek falát vérrel ellátó erek (vasa vasorum).
 |
Vénák
A szív felé szállítják a vért. Vékonyabb falúak, mint az artériák, rugalmasságuk kisebb. Szöveti felépítésük megegyezik az artériáékkal, ugyanúgy három réteg figyelhető meg. Lényeges különbségek:
- sima izmoksejtek száma kevesebb
- rugalmas rostok száma is kevesebb
- zsebes billentyűk (valvulae venarum) találhatók benne, amelyek a vér egyirányú áramlását segítik.
Hajszálerek
Leggyakrabban csupán egyetlen endothel rétegből áll. Falukon keresztül zajlik a gáz- és anyagcsere. A falukban található idegrostok érző és mozgató folyamatokat látnak el.
Kisvérkör
A szív jobb kamrájából a tüdőverőérrel (arteria pulmonalis) indul ki. A 4. háti csigolya magasságában két ágra, a jobb- és baloldali ágra (arteria pulmonalis dextra et sinistra) oszlik. A tüdő állományba lépve tovább oszlanak kisebb artériákra, majd kapillárisokra. A gyűjtőkapillárisok a tüdő vénába (vena pulmonalis) összegződnek, amely a bal pitvarba torkollik.
Nagyvérkör
A bal kamra - test - jobb pitvar közötti érszakaszok. A kilépő főér az aorta.
A nagyvérkör artériái
Az aorta részei:
- 1. felszálló aorta (aorta ascendens) a jobb és a baloldali koszorús erek (arteria coronaria dextra et sinistra) kilépési pontja
- 2. az aortaív (arcus aortae) a felszálló artéria folytatása, melyből a fejet, nyakat, felső végtagot és a mellkasfal egy részét behálózó erek lépnek ki. Jobbról balra hátrafelé görbül, a 4. háti csigolyánál éri el a gerincet.
- 3. leszálló aorta (aorta descendens) két szakaszra tagolódik, a mellkasi (aorta thoracica) és a hasi aortára (aorta abdominalis).
Az aortaív domborulatán három nagy artériatörzs ered:
- 2.1. névtelen artéria (arteria anonyma)
- 2.2. bal közös fejverőér (arteria carotis communis sinistra)
- 2.3. bal kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia sinistra)
 |
Kép forrása: http://www.imaios.com
A névtelen artéria (2.1.) további két ága:
- 2.1.1. jobb közös fejverőér (arteria carotis communis dextra)
- 2.1.2. jobb kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia dextra)
 | A fejverőerek (2.2. és 2.1.1.) a pajzsporc felső részénél két-két részre ágaznak: - külső fejverőér (arteria carotis externa) - pajzsmirigy, nyelv, garat, nyakszirt, arc Kép forrása: http://www.htchirurgie.uniklinikum-jena.de |
A kulcscsont alatti verőerek (2.3. és 2.1.2.) a felső végtag, a nyak egy részéhez, a bordaközök, a szívburok és a rekeszizomhoz ad le kisebb ágakat. Egyik legfontosabb ága a gerincütőér (arteria vertebralis).
 | A kulcscsont alatti verőerek (2.3. és 2.1.2.) közvetlen folytatása a hónaljverőér (arteria axillaris), ez karütőérként (arteria brachialis) folytatódik a felkaron, majd a könyökárokban orsócsonti (arteria radialis) és singcsonti artériára (arteria ulnaris) ágazik. Kép forrása: |
A leszálló artéria (3.) először a mellkasi aortában (3.1.) folytatódik, amely a gerinc bal oldalán fut, majd a rekeszizmot átfúrva a hasi aortába (3.2.) torkollik. A mellkasi artériából ágaznak ki a bordaközi artériák, a hát, a bőr, a mellkasfal és a gerincvelő artériái.
 | A hasi aorta (3.2.) a 4. ágyéki csigolya mellett két ágra oszlik, a jobb és baloldali csípőartéria (arteria iliaca communis dextra et sinistra) oszlik. Vérrel látják el a rekeszizmot és a belső szerveket. A medencében további két-két ágra oszlanak, belső és külső csípőverőérre (arteria iliaca interna et externa). A belső biztosítja a kismedencei szervek, míg a külső a nemi szervek vérellátását. Kép forrása: http://gta-x.info |
Remek interaktív anatómia ábra az artériás rendszerről>>
A nagyvérkör vénái
A vénás rendszer három főérbe csoportosul:
- 1. felső fő visszér (vena cava superior) fej, nyak, felső végtag
- 2. alsó fő visszér (vena cava inferior)
- 3. májkapu visszér (vena portea)
| 1.1.1. jobb kulcscsont alatti véna (vena subclavia) | felső végtag | ||
| 1.1. jobb oldali vénás törzs (vena brachyocephalica dextra) | 1.1.2. jobb belső nyaki véna (vena jugularis interna) | ||
| 1. felső fő visszér | 1.2. bal oldali vénás törzs (vena brachyocephalica sinistra) | 1.2.1. bal kulcscsont alatti véna (vena subclavia) | felső végtag |
| 1.2.2. bal belső nyaki véna (vena jugularis interna) | |||
| 1.3. vena azygos és vena hemiazygos | felszálló ágyéki véna (vena lumbalis ascendens) | nyelőcső, szívburok, hörgők, bordaköz |
A vénás törzs és a kulcscsont alatti véna, valamint a belső nyaki véna egyesülési helyét vénás szögletnek (angulus venosus) nevezzük, ide ömlenek a nagy nyirokerek.
Az alső fő visszér (2.) a 4. ágyéki csigolya tájékán alakul ki a két közös csípővéna (vena iliaca communis dextra et sinistra) összefutásából. Az alsó fő visszér ágai:
- 2.1. májvéna (venae hepaticae)
- 2.2. mellékvesevéna (venae suprarenales)
- 2.3. vesevéna (vena renalis)
- 2.4. here/petefészek véna (venae testicularis/ovaricae)
 |
A májkapu visszér (3.) rövid, vastag érszakasz, amely a hasüregi páratlan szerveiben hajszálerekkel kezdődik, majd a májban hajszálerekkel végződik. Feladatuk, hogy afelszívott tápanyagokat a májba szállítsák, azaz a májkapu visszér nem torkollik a szívbe! Fő ágai:
- 3.1. belső bélfodri visszér (vena mesenteria superior)
- 3.2. lépvéna (vena lienaris)
- 3.3. alsó bélfodri visszér (vena mesenteria inferior)
- 3.4. gyomor koszorús ere (vena coronaris ventriculi)
A méregtelenítés után a tápanyagok útja a májvénán (2.1.) keresztül folytatódik.
