Viaszrózsák és portugál gálya, veszélyes állatokkal foglalkozó sorozatunkban ezúttal a csalánozók legveszélyesebb képviselőit mutatjuk be.

Csalánozók törzse

Mintegy 10 ezer fajuk ismert. Körülbelül 700 millió éve alakultak ki. Vizekben fordulnak elő, főleg tengerben élnek, de vannak édesvízi fajaik is. Testfelépítésük viszonylag egyszerű. A sugaras, vagy a kétoldali szimmetria jellemző rájuk. Valódi szöveteik vannak. Lehet polip és medúza alakjuk, a polip alakúak a helyt ülőek, míg a medúza alakúak rakéta-elvvel mozognak. Ragadozó életmódot folytatnak. Zsákmányszerző szokásaikról kapták a nevüket, mivel mikor a zsákmány közelébe érnek és azt fogókarjaikkal megfogják, a csalánsejtek kipattannak, és a bennük lévő méreganyaggal megbénítják az áldozatot. Náluk jelenik meg először a sejten kívüli emésztés. Szaporodhatnak ivarosan és ivartalanul is. 

Több mint 100 fajuk veszélyes lehet az emberre. A csalánsejtekben található méreg komplex összetételű, és hatása is sokféle lehet. Zavart okozhat a nátrium és kalcium szállításban, bonthatja a sejtmembránokat, inaktiválhatja a gyulladás közvetítőket, és hatással lehet a szívizomzatra, idegtüszőkre, és a vesékre is. A méreg tartalmazhat neurotoxinokat, cardiotoxinokat, mytotoxinokat, nephrotoxinokat, antigén fehérjéket, különböző aminosavakat és enzimeket.

Chironex Fleckeri

Angolul vízi darázsnak is nevezik ezt a fajt, mely a világon a legveszélyesebb csalánozó. Észak-Ausztrália, Új- Guinea, a Fülöp-szigetek, valamint Vietnám partvidékein található meg. A legnagyobb méretű a kockamedúzák közül, hossza akár a 3 métert is elérheti. Egy állatban található méreg mennyiség 60 ember halálát is okozhatja. Csípése rendkívül fájdalmas. A kockamedúzák nevüket átlátszó testük szögletes formájáról kapták. Sokszor okozhatja a halált, hogy az áldozat a fájdalomtól sokkot kap, és megfullad.

Portugál gálya (Physalia physalis) 

A telepes medúzákhoz tartozik, amely azt jelenti,hogy  több specializálódott élőlény alkotja, melyek egymás nélkül képtelenek lennének megélni. Az óceánok felszínén élnek, gázzal teli hólyagtestükkel lebegnek. Leginkább a Csendes-óceán valamint az Indiai-óceán trópusi területeit kedvelik, de megtalálhatóak az észak-atlanti golf áramlatban. Európában a Mediterrán- tengeren, Spanyolország és Portugália partjainál találhatóak meg. Fogókarjaik nagyjából 10 méter hosszúak, de akár elérhetik az 50 métert is. Mérgük akár halálos is lehet, de ez ritkán fordul elő, általában néhány napig tartó fájdalmat okoz. 

Chironex Fleckeri Kép forrása: http://www.factzoo.com	Portugál gálya Kép forrása: http://wheelerscience.web.officelive.com

Marivagia stellata

Ezt a fajt 2010-ben fedezték fel Izrael partjainál, és valószínűleg a Földközi-tenger más részein is elterjedt. Azóta már más országokból is jelentették előfordulását. Ez a fajt a globális felmelegedés egyik indikátoraként is számon tartják. A faj valószínűleg más tengerekből származik, és az elképzelések szerint a Szuezi csatornán keresztül terjedt el. Átmérője 15 cm, emberre nem veszélyes. A faj sokban különbözik megjelenésével a többi csalánozóktól. Kékes-fehéres színezete van, feltűnő piros csillag alakú mintákkal.

Viaszrózsa Kép forrása: http://www.skaphandrus.com	Marivagia stellata Kép forrása: http://www.xray-mag.com

Viaszrózsa (Anemonia sulcata)

A Földközi tenger, valamint az Adriai tenger partvidékein él. Általában 10-12 méter mélységig találhatjuk meg, főleg a sziklás, naposabb területeket kedveli. A szennyezettebb vizeket is elviseli. Magunk is sokszor találkozhatunk vele. Színe sárgás-lilás, hossza nagyjából a 10-12 centit is elérheti. Mérge neurotoxin mely emberre nem veszélyes, de kellemetlen érzéssel jár. Főleg halakból álló zsákmányait nagyszámú, nagyjából 200 fogókarjaival fogja meg.

Csalánozók csípésének ellátása>>