A hazai lakosság elsősegély ismereteiről sok helyen olvasni, most vegyük górcső alá a hazai oktatásokat. Sajnos a helyzet ezen a területen is siralmas.

A hazai elsősegély oktatásokra sajnálatos módon semmiféle előírás nem vonatkozik. Semmilyen szinten nincs szabályozva az, hogy mit kellene oktatni és az sincs, hogy az oktatóknak milyen képesítéssel kell rendelkezniük. Jogszabályilag két dolog körvonalazódik csupán, az egyik az, hogy a gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elsősegélyvizsga, a másik pedig az, hogy minden munkáltatónak rendelkeznie kell elsősegélynyújtásban járatos munkatársakkal (1993. évi XCIII. törvény és 3/2002. SzCsM-EüM rendelet). Míg előbbinél többé-kevésbé rögzített követelmények vannak, addig a munkahelyi elsősegély-ismeretekre semmilyen irányelv nem született.

Nehezíti a helyzetet, hogy a legtöbb elsősegélyoktató nem rendelkezik pedagógiai, didaktikai, módszertani ismerettel, a tényanyag átadása zömében frontálisan, legjobb esetben fényképek, videók bemutatásával történik. Külön problémát jelent, hogy sokszor a gyakorlatra is igen szerény időkeret fordítódik.

A gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elsősegélyoktatás legnagyobb hibája, hogy igen alacsony a motiváció, maga az elsősegélyoktatás -ha van- és a vizsga csupán egy szükséges "rossz" a jogosítvány megszerzéséhez. A munkahelyi képzéseknél a legnagyobb probléma abban rejlik, hogy a munkavállalók számára egy plusz teher, amin át kell esni, nem ritkán munkaidőn túl.

Említést érdemel még az általános és középiskolai elsősegélyoktatás. Az iskolásoknak szóló elsősegély-ismereti versenyeken, illetve a tanár továbbképzéseken történt saját felmérések alapján a hazai kb. 4500 iskola kb. 5%-ában jelenik meg valamilyen formában az elsősegélyoktatás. A nem reprezentatív felméréseken alapuló becslések alapján kb. 200 iskolában van elsősegély szakkör, ezek átlagosan 10 fővel működnek, a szakkörvezetők 73%-a pedagógus, 26%-a védőnő, 1%-a egyéb. Fenti számadatok alapján kikövetkeztethető, hogy a hazai tanulók csak igen kis százalékát éri el. További nehézség, hogy az említett pedagógusoknak, védőnőknek nincs lehetősége egyértelmű szakmai segítséget kérni és kapni, így az átadott tényanyag, illetve az alkalmazott módszer igen heterogén.

A felmérések alapján a hazai elsősegélyoktatás legnagyobb hibái közt az alábbiak összegezhetők:

- nincs szabályozva a képzésre fordított óraszám
- nincs szabályozva az oktató szaktudása
- nincs szabályozva a képzés formája
- nincs szabályozva a képzés tárgya
- a tanfolyamok egyszerre nagy tényanyagot akarnak átadni
- alacsony a gyakorlatra fordított időkeret
- szegényes a pedagógiai módszertár.

Forrás: elsosegely.hu>>