Az arzén a történelem legismertebb mérgező anyaga, sokan Napóleon halálát is összefüggésbe hozták vele. Hazánkban az ivóvízszennyezéssel kapcsolatban kerül a hírekbe. Bejegyzésünkben rövid, ám átfogó ismertetőt adunk erről a fémről.

Bejutási kapuk

1. Tápcsatorna - ivóvíz, gyógyszer, permetezőszer, tengeri élőlények fogyasztása
2. Belélegezve - dohányfüst
3. Bőrön keresztül

Leggyakoribb mérgezési formák

• kutak szennyeződéseként ivóvízben
• dohányfüst
• gyógyszer
• permetezőszer
• gyomirtószer
• patkányméreg
• üveggyártás (redukálószer) és bőripar (zsírtalanítás)
• festékgyártás (napjainkban már nem)

Arzénmérgezés tünetei

Akut mérgezés:

• fájdalmak
• hányinger, hányás, hasmenés
• izzadás
• torokban kaparó-égő érzés
• ezeket eszméletvesztés és halál követheti

Krónikus mérgezés:

• gyengeség
• vérnyomáscsökkenés
• gyomorpanaszok
• bőrelváltozás elsősorban a talpon és a tenyéren
• nyálkahártya szárazsága, megduzzadása
• gyulladásos tünetek
• idegrendszer működési zavara
• érzékelési zavarok (szag, íz)
• vérszegénység

Az arzénmérgezés élettani hatásai

• méhlepényen átjutva károsítja a magzatot
• gyakran bőr- és légúti daganatok, ritkábban gyomor- és májrák
• károsítja az emésztő- és idegrendszert, valamint a csontvelőt

Arzén a szervezetben

Az arzén a májban, a bőrben, a hajban és a körmökben halmozódik fel főként. Átlagos mennyisége az emberi szervezetben 0,05 mg/kg. Az ember napi átlagos arzénfogyasztását 0,01–0,3 mg közé teszik; 5–50 mg/nap fölött az arzénterhelés mérgezővé, a 100–300 mg/nap tartományban halálossá válik. Az arzén iránti egyéni érzékenység széles skálán változhat: egyes emberekben tolerancia alakulhat ki az arzén olyan dózisaival szemben is, amelyekbe mások belehalnak.

Arzén a hazai ivóvízben

Az Európai Unió szabályozása alapján az ivóvíz arzéntartalma nem haladhatja meg a 10 mikrogramm/litert. Hazánkban 66 településen (kb. 140 ezer lakos) 30 mikrogramm/liter (ezeken 2006-ig), míg 335 településen (kb. 1,2 millió lakos) 20 mikrogramm/liter (ezeken 2009-ig kellett volna csökkenteni) az ivóvíz arzéntartalma. Az említett (2006, 2009) csökkentési határidőket nem tudtuk betartani, hosszabbítást kértünk. Mielőtt azonban túldramatizálnánk a helyzetet fontos tudni, hogy az Unió a határérték megszabásakor a nyugat-európai arzénterhelést vette figyelembe, ahol a tengerihal-fogyasztás lényegesen meghaladja a hazai fogyasztást, és tudni illik, hogy a tengeri élőlények arzéntartalma igen magas.

Napi 100 mikrogramm arzén elfogyasztása még nem okoz problémát, a nyugat-európai lakosok a tengeri élőlények fogyasztásával átlagosan napi 80 mikrogramm arzént juttatnak szervezetükbe. Ezen adatokból kiszámolható, hogy a legmagasabb arzéntartalmú ivóvizet fogyasztó hazai lakosok napi 3 liter víz elfogyasztásával érik el nyugat-európai terhelést.

Az európai közösségi előírásoknak nem megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott települések átnézetes térképe>>

Arzénevők>>