A nyolc leggyakoribb tévhit elsősegélynyújtással kapcsolatban
Nap, mint nap történnek balesetek szerte a világban. A gyors felépülés szempontjából a legfontosabb, hogy a sérült ellátását hamar megkezdjük. Ez azt jelenti, hogy a segélynyújtást még a mentők kiérkezése előtt kell elkezdeni, mert így van a legnagyobb esély a gyógyulásra/túlélésre. Például a légcső elzáródása néhány perc alatt halált okozhat, de a mentőknek legalább negyed óra, amíg kiérkeznek. Egy olyan egyszerű művelettel, aminek során szabaddá tesszük valakinek a légútját, az életét is megmenthetjük, miközben a mentőkre várunk.
A legfrissebb felmérések szerint 2002-ben 2,7 millió ember került a kórházak sürgősségi osztályára az Egyesült Királyságban, otthoni baleset miatt. A beszállított sérültekből 910.000-en 16 évnél fiatalabbak.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint Angliában és Walesben közel 4.000 ember halt meg otthoni balesetben 2004-ben. Ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy ismerősnek kell elsősegélyt nyújtanunk, mint hogy egy idegennek. Ha tudjuk, hogy mi a teendő, akkor gyorsan és pontosan meg tudjuk kezdeni az ellátást egy baleset esetében.
Sok tévhit övezi az elsősegélynyújtást. Az alábbiakban ezek közül a legelterjedtebbeket vesszük sorra, valamint leírjuk a helyes ellátás menetét is.
A nyolc leggyakoribb tévhit:
1. Az égett sebre vajat vagy valamilyen kenőcsöt kell kenni
Az égett sebre csak és kizárólag hideg vizet kell tenni - a vajat inkább tartsuk meg sütéshez.
2. Ha a sérült nem tudja mozgatni egy végtagját, az biztosan eltörött, a mozgó végtag pedig biztos nincs eltörve
Az egyetlen módszer, amivel biztosan meg lehet állapítani, hogy a csont törött-e, vagy sem, az a röntgen. Ha csonttörést gyanítunk, a sérült testrészt támasszuk meg párnával vagy ruhadarabokkal, ezzel megvédve azt a szükségtelen mozgástól. Ha a sérülést súlyosnak találjuk a bajba jutott szállítását bízzuk a mentőkre!
3. A leghatékonyabb módja a vérzés elállításának, ha a sebet folyó víz alá tesszük
Ha a vérző sebet folyó csapvíz alá tesszük, azzal meggátoljuk a vér alvadását. Hajszáleres vérzés esetében fertőtlenítés után alkalmazzunk fedőkötést. Erős, intenzív vérzésnél gyakoroljunk nyomást a sebre lehetőleg steril anyaggal, például kötszerrel.
4. Az orrvérzés legjobb ellátási módja, ha a fejet hátrahajtjuk
Ha a sérült fejét hátrahajtjuk, akkor a vér a légcsőbe folyik. Ehelyett inkább kérjük meg a sebesültet, hogy a fejét hajtsa enyhén előre, orrcimpáit csippentse össze és a száján keresztül lélegezzen.
5. Ha valaki maró anyagot nyelt le, meg kell hánytatni
Ebben az esetben a hánytatás nem segít, sőt, ha az anyag a nyelés során végigmarta a nyelőcsövet, akkor a hánytatás során újra végig fogja marni. Mindenképp kérjünk orvosi tanácsot, és járjunk utána annak, hogy mi a lenyelt anyag, mikor került a szervezetbe, és körülbelül mekkora mennyiség.
6. Ha újraélesztünk valakit, akinek valójában rendesen ver a szíve, akkor sérülést okozhatunk neki
Vészhelyzet esetén egy laikus számára nehéz megállapítani, hogy a szív valóban megállt-e vagy sem. Bár nem tesz jót kifejezetten, a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem is veszélyes, ha szívmasszázst végzünk egy olyan sérültön, akinek dobog a szíve.
7. Sok képzésen kell részt venni ahhoz, hogy megtanuljunk elsősegélytnyújtani
A rengeteg képzés helyett inkább józan észre van szükség az elsősegélynyújtáshoz. Az életmentéshez szükséges tudást megszerezhetjük elsősegéllyel foglalkozó könyvek olvasásával, egy-két tréningen való részvétellel, vagy akár online videók segítségével is.
8. A szakszerű elsősegélynyújtáshoz sok drága eszközre van szükség
Semmiféle eszköz nem szükséges ahhoz, hogy elsősegélyt tudjunk nyújtani, szükséghelyzetekben sokféleképpen feltalálhatjuk magunkat.
Ne feledje: bárki menthet életet!