A szív a keringési rendszer a központi szerve, amelynek feladata a szervezetben zajló vérkeringés fenntartása. Ehhez saját ingerképzőrendszerrel, illetve érhálózattal rendelkezik. A szívet vérrel ellátó ereket koszorúereknek nevezzük, melyeknek megbetegedése komoly következményekkel járhat.

Forrás: elsosegely.hu

Angina pectoris

Az angina pectoris egy szív eredetű megbetegedés, mely akkor alakul ki, ha a szívizom oxigénigénye nagyobb, mint amennyi oxigént a koszorúerek biztosítani tudnak. Az esetek túlnyomó részében a kiváltó ok koszorúér szűkület. Az angina pectorisnak két fajtája van, a stabil és az instabil angina. A stabil angina pectoris egy ismert betegség, mely kiszámíthatóan jelentkezik, mindig hasonló tünetekkel. Ez az enyhébb, kevésbé veszélyes változat, oka koszorúér szűkület. Az instabil angina pectoris egy életveszélyes állapot, mely azonnali kórházi ellátást igényel. A rohamok egyre gyakrabban, egyre kisebb terhelésre jelentkeznek. Az angina pectoris bizonyos esetekben folytatódhat szívinfarktusban, ami akár halálos kimenetelű is lehet.

Infarktus

Az infarktus alapvető oka szintén a nem megfelelő oxigénellátás, ebben az esetben azonban az oxigénhiány olyan mértékű, hogy a szív bizonyos területein a szívizom elhalását eredményezi. Ez kialakulhat a koszorúerek szűkülete, vagy elzáródása miatt.

Tünetek

Az anginának és az infarktus tünetei nagyon sokfélék lehetnek, a halálfélelmet előidéző fájdalomtól egészen a tünetmentességig terjedhetnek. Az infarktus tünetei általánosságban hasonlóak az angina pectoris tüneteihez, fontos különbség azonban, hogy hosszabb ideig, 20 percig is tarthatnak. A felsorolt tünetek közül nem feltétlenül jelentkezik az összes egyszerre. Általános tünetek:

• szorító, nyomó, égő, markoló fájdalom a szegycsont mögött,
• a fájdalom kisugárzik (általában a bal vállba és karba),
• mozgásra fokozódik a fájdalom,
• néhány percig tart,
• pihenéssel enyhül,
• sápadt, verejtékes bőr,
• halálfélelem ,
• nehéz légzés,
• szédülés,
• hányinger, hányás.

Ellátás

A laikus segélynyújtó feladata a szaksegítség megérkezéséig az állapotromlás megelőzése. Elsődleges teendő a betegnek fizikai és lelki nyugalom biztosítása. Nyugodt testhelyzetben, nem mozogva csökken a fájdalom és a szív oxigénigénye. A beteg vegye fel a számára legkényelmesebb testhelyzetet (lehetőleg emelt felsőtesttel), a fájdalom csökkenése hozzájárul a beteg lelki nyugalmához, a segélynyújtó pedig nyugtassa és óvja a stresszhelyzetektől.

Amennyiben a betegnek ismert szívbetegsége van (angina), valószínűleg rendelkezik megfelelő gyógyszerrel, amit mielőbb be kell adni neki. Segítsünk a betegnek a gyógyszer bevételében, az esetek többségében azt a nyelv alá kell helyezni. Ha korábban még nem fordult elő ilyen, vagy a gyógyszer nem enyhíti a tüneteket, mindenképpen hívjunk mentőt!

Amennyiben a sérült elveszti az eszméletét, vizsgáljunk légzést és légzés hiányában kezdjünk újraélesztést.

Megelőzés

Ahhoz, hogy az angina megelőzéséről tudjunk beszélni, ismerjük meg előbb a főbb okait. Fontos kockázati tényezők az elhízás, magas koleszterin szint, magas vérnyomás, dohányzás, stressz illetve lehetséges a családi hajlam is.

Mivel a kiváltó ok a szívizom nem megfelelő oxigénellátása, a legfontosabb a koszorúerek elmeszesedésének megelőzése. Ehhez a fentiek alapján fontos a megfelelő testsúly, zsírszegény táplálkozás, testmozgás, dohányzásról való leszokás, illetve stresszmentes életmód.

Forrás: elsosegely.hu

Képek forrása: notrefamillie.com, learning-rythmo.com