A kameruni Nyos-tóból 1986. augusztus 21-én 1,6 milliárd tonnányi szén-dioxid emelkedett fel és kivétel nélkül megölt minden élőlényt 25 km-es körzetben.

Említett tó egy vulkáni kráterben jött létre, mintegy 15 ha felületű, legmélyebb pontja kb. 200 m. A kráter (tó) alján felhalmozódó gázok (főként szén-dioxid és egyéb vulkáni gázok) normális esetben nem keverednek a vízzel, azonban az éjszakai robbanás miatt ez most nem így történt. A feltehetően vulkánkitörés vagy földrengés által kiváltott robbanást követően mintegy 90 m-es gejzír jelent meg a felszínen és jelentős mennyiségű, becslések szerint közel 2 milliárd tonna szén-dioxid szabadult fel.

A hivatalos adatok szerint közel kétezer emberi áldozatot követelt (bár az őslakosok szerint az áldozatok száma magasabb) és közel kétszer ennyi haszonállat veszett oda.

A szén-dioxid egy színtelen, szagtalan gáz, moláris tömege 44 g/mol, a levegőnél nehezebb (29 g/mol). Az általános hiedelmekkel ellentétben azonban NEM mérgező! Mindennapjaink kísérője, a kilégzett levegő alkotója. Moláris tömegének köszönhetően az alsóbb légrétegeket tölti ki, kiszorítva onnan az oxigént, így tulajdonképpen az oxigénhiány miatt következik be a halál. Magas szén-dioxid koncentráció esetén az általános oxigénhiány tünetei jelentkeznek: ásítás, álmosság. Ezt követően eszméletvesztés következik be, majd oxigénhiány miatti fulladás.

A Nyos-tó mellett két másik tó is fenyeget ezzel a veszéllyel. Sőt! A Monoun-tó 1984 óta produkál ilyen jelenséget, az ottani áldozatok száma megközelíti a százat, igaz több alkalommal történt kisebb kitörés (a legnagyobb 1984-ben, ez 34 áldozatot követelt). A Kivu-tó ugyan még nem követelt ismert halál esetet, azonban hasonló jellege miatt ugyanolyan veszélyforrás, mint az előző kettő.

A számtalan megoldási lehetőség közül a gázok kiszivattyúzása tűnik a legreálisabb lehetőségnek.

Kép forrása: http://www.geo.arizona.edu

Robbanó tóval termelnének áramot>> (origo)