2013. jan 23.

A töréstesztbábuk története

írta: M.Zoltán
A töréstesztbábuk története

toresbabu1.jpgBejegyzésünkben utánajártunk az autók utasbiztonsági tesztjének történetének, fejlődésének, legfontosabb eredményeinek és a legmodernebb módszereknek. Kutatómunkánkat videókkal, magyar és idegen nyelvű hivatkozásokkal egészítettük ki.

Hullák a volánnál

A kérdéskör első megfigyelései a detroiti Wayne Állami Egyetemről származnak (1939), ahol tudományos célra felajánlott holttestekkel végezték a kísérleteket. A tetemek koponyájába és mellkasába elhelyezett gyorsulásmérő fontos információkat nyújtott arról, hogy milyen erőhatás okozhat halálos sérülést a test különféle részeiben. Ugyan a kutatás kulcsfontosságú volt, maga a módszer mégis erősen kifogásolható volt etikai szempontokból, ráadásul a kísérleti alanyok "jellegéből" adódóan nem is adtak pontos eredményeket. A természetes halált halt férfiak demográfiailag sem nyújtottak teljes képet, továbbá a holt és élőszervezet viselkedésében is lehetett fontos különbségeket találni. Ugyanakkor olyan egyediséggel is rendelkezhetnek, amelyeket pedig pont a próbababák képtelenek szimulálni. Nem meglepő hát, hogy az ilyen jellegű kutatások mind a mai napig folynak. A próbababák kiválóan alkalmasak az erőbehatások vizsgálatára, azonban az egyes szervek ellenálló képessége csak holttestekkel vizsgálható.

Lássunk néhány fontos megfigyelést:

- a bordák (felnőtt) maximum 7 cm-nyit nyomódhatnak be anélkül, hogy az általuk védett szervek (tüdő, szív stb.)  károsodnának,
- a könnyen törő üveg súlyos bőrsérüléseket okoz, míg a kemény üveg agykárosodást okoz,
- a nem megfelelően kidolgozott műszerfal, a kiálló gombok akár halálos sérülést is okozhatnak.

Nézzük meg milyen következtetések vonhatók le a fentiekből:

- ha az autó töréstesztjén a kormánykerék a tesztalany mellkasán 10 cm-nél mélyebb változást okoz a legalapvetőbb biztonsági követelményeknek sem felel meg, a mellkas benyomódását jelentősen csökkenti a megfelelő átmérőjű, vastagságú és optimális szögben beállított kormánykerék,
- a mai szélvédők olyan keménységűek, hogy ha egy emberi fej 48 km/óra sebességnél neki ütközik csupán csekély sérüléseket szenved,
- a párnázott műszerfal, a műszerfalba simuló gombok jelentősen csökkentik a sérülések esélyét.

Albert King egyik tanulmánya szerint a teszthullák jóvoltából évente mintegy 8500 emberéletet mentünk meg.

Aki további érdekességekre kíváncsi, például, hogy tesztelik a gyalogosgázolást, hogyan vizsgálták a nemi szervek sérüléseit baleseteknél vagy, hogyan használhatók vaddisznók utasteszteknél olvassa el Mary Roach: Hullamerev - A holttestek lenyűgöző élete című könyvét. A 12 fejezetből egy fejezet az emberi próbababákkal foglalkozik.

Töréstesztbábuk

Az első töréstesztbábut (Sierra Sam) 1949-ben alkalmazták az amerikai légierőnél, 1000 km/óra sebességgel ütköztették, ejtették. A kifejezetten autóipari kísérletek céljára fejlesztett törésbábura (Hybrid I.) 1971-ig kellett várni, míg 1976-ban megszületett a gyakorlatilag mai napig használt változata (Hybrid III.). A plasztik család hat méretben készül, a családfő 175 cm magas, 78 kg. Nagyobbik fia 188 cm, 100 kg, felesége 152 cm, míg kisebb gyermekei egy 10, 6 és 3 éves gyermek testi adottságainak felelnek meg. A bábuk csontváza alumínium, ízületeik (nyak, gerinc, medence) gumi és lágy műanyagba ágyazott acél, a hat darab borda tiszta acél. A legmodernebb bábuk a rájuk helyezett 160 érzékelőből másodpercenként akár 70 ezer adatot is rögzítenek, nem csoda, hogy míg az átlagos bábuk ára kb. 10 millió forint, addig a legmodernebbeké akár 75 millió forint is lehet!

toresbabu2.jpg

A legmodernebb bábuk

A legmodernebb tesztbábuk közül említést érdemel a THOR, amely élethűbb gerincoszloppal és medencével bír. A RibEye mellkasa tizenkét bordából áll, a beépített LED-eknek köszönhetően milliméter pontosságú elmozdulásokat is érzékel. A FOCUS ugyan csak koponyaszimulátor, azonban sokkal részletesebben alkalmas a fej egyes területeinek vizsgálatára, továbbá a szemgolyót ért hatások vizsgálatára.

További érdekességek: National Geographic 2012. november.

Szólj hozzá

törésteszt passzív biztonság aktív biztonság közlekedés biztonság