Bejegyzésünkben a szúnyogok általános testfelépítésével és életmódjával foglalkozunk, továbbá ismertetjük az emberre legveszélyesebb, elsősorban trópusi fajokat.

A szúnyogok családja a kétszárnyúak rendjéhez tartozik, nagyjából 3500 fajuk ismert. Többnyire vérszívó életmódot folytatnak, mely folyamat során fertőzéseket terjeszthetnek. Az egész világon elterjedtek, az Anktartisz kivételével, de főleg a meleg nedves helyeket kedvelik, így a trópusokon a legelterjedtebbek. Szúró-szívó szájszervükkel szívják fel a vért áldozatukból, amelynek a nőstény szúnyogoknál a peték tápanyagellátásban van szerepe. A hím szúnyogok növényi nedvekkel táplálkoznak. Sok fajuk nem is vérszívó, és nem terjesztenek betegségeket. Az európai fajok a tél átvészelése után, tavasszal rakják le petéiket. Legfőképp állóvizekre csomókban petézik, de petézhetnek vízi növényekre is. A peték néhány nap alatt kikelnek. A lárva a farkánál található légcsövön keresztül lélegzik, többszöri vedlés után bebábozódik, majd 4-7 nap múlva kikel a fejlett rovar.

Néhány naptól akár néhány hónapig is élhetnek. A lárvák a vízfelszín közelében táplálkoznak algákkal, baktériumokkal és mikrobákkal, csak akkor mozdulnak el a felszíntől, ha megzavarják őket. Kis idő bebábozódnak, ebben az állapotukban sokkal kevésbé aktívak, majd néhány nap múlva kikelnek a kifejlett szúnyogok. A pete letétele és a kifejlett állat kikelése között 5-40 nap telik el. A hímek nem élhetnek tovább néhány hétnél. A legnagyobbak maximum a 1,6 cm-et érhetik el.

Szúnyogcsípés

A szúnyogcsípéskor a szúnyog nyálával különböző anyagok jutnak a szúrás helyére, mely véralvadásgátlókat is tartalmaz. Az immunrendszerünk azonnal válaszol, és próbálja az idegen fehérjéket eltávolítani. Hisztamin szabadul fel, mely a fehérjék eljutását segítené a csípés helyére, és ennek hatására duzzad meg a terület

A szúnyogok 700 millió ember megbetegedésért felelősek, ebből évente minimum 2 millió halállal végződik.

Sárgaláz-szúnyog (Aedes aegipty)

Trópusi övezetben fordul elő, minden kontinensen megtalálható ebben a térségben. Trópusi -náthalázat, sárgalázat valamint Chikungunya lázat okozhat csípésével.

Leggyakrabban a trópusi náthaláz fordul elő, ez nem terjedhet emberről emberre, és átlagosan 1%-ban halálos. A gyengébb lefolyású vírus során nagyon magas láz, izom és ízületi fájdalom lép fel, a halált a kialakuló külső és belső vérzés okozza. A szúnyog többnyire fekete, lábán és testén fehér foltok találhatóak. Petéit kisebb állóvizekbe, ivókutakba, vagy vázákba is teheti. A lárva képes 2-3 hónapig túlélni. Vérszívás után tíz nappal kikelhetnek a lárvák. Főleg nappal támadnak.

Anopheles stephensi

Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten elterjedt, főleg mocsarak környékén találkozhatunk velük, de szívesen meghúzzák magukat épületekben is. Petéiket a víz felszínére teszik, színük barnás-fehér, lábuk fekete, fehér foltokkal.

Kísérletalanyként használják, így belőle sikerült kitenyészteni a malária rezisztens szúnyogot. Este számíthatunk a csípésekre, melyek sokszor hordozzák magukkal a maláriai kórokozóját, és vezethetnek megbetegedésekhez. Évente 250 millió megbetegedést regisztrálnak melyek az Anopheleseknek tudhatóak be. A kifejlett nőstény akár 1 hónapig is élhet, de jellemzően nem élnek tovább 1-2 hétnél.

Anopheles Stephensi Kép forrása: http://erdely.ma	Sárgaláz szúnyog Kép forrása:  http://www.biolib.cz

Gyötrő szúnyog (Aedes vexans)

Világszerte elterjedt faj, Európában ez a szúnyog a leggyakoribb, az európai szúnyogok több mint 80%-át ők adják. Nálunk is ez a faj okozza a legtöbb kellemetlenséget. A nőstény egyesével teszi le petéit és nem a vízre, hanem leginkább növényekre rakja. Ezután bármilyen kis vizes helyen képes kifejlődni. Színe szürke, mérete nagyjából 5-6 mm. Pete alakban telel át, mely évekig életképes lehet. Akár 4-5 nap alatt is kifejlődhet. Bármely élőlény vérét képes szívni. Sokféle kórokozót hordozhat, de az emberre csak nagyon kis mértékben lehet ártalmas. Terjeszthet a nyulakra halálos Myxomatózist, valamint hordozhat főleg kutyafélék szívét támadó szívóférget. (Dirofilaria immitis)

Homoki szúnyog (Phlebotomus perniciosus)

A Földközi-tenger medencéjében és Dél-Amerikában elterjedt. Ez a faj felelős leginkább a Leishmaniózisért (Leishmania infantum), mely gyakran okozza főleg kutyák halálát, de macskákra, rókákra és egyéb hasonló emlősökre is veszélyes.

Veszélyes lehet kis gyermekekre és gyengült immunrendszerrel rendelkezőkre. A betegség vége halál is lehet. A klímaváltozás hatása miatt Magyarországon is regisztrálnak a faj által okozott megbetegedéseket. Főleg alkonyatkor és éjszaka aktív. Mérete 2,5-3 mm. Testét sűrű pehely borítja. Színe barnás-sárgáa. Homokos területeken él, petéit repedésekbe rakja.

Gyötrő szúnyog Kép forrása:  http://www.galerie-insecte.org	Homoki Szúnyog Kép forrása:  http://propark.files.wordpress.com