Az emberi kültakaró, a bőr felépítését mutatjuk be. Ezen anatómiai rész kiválóan használható a hámsérülések - vérzések, égések, marások értelmezéséhez.

Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala, felépítése gyakorlatilag megegyezik az emlősállatokéval.

Feladata:

- a szervezet külvilágtól történő elhatárolása
- mechanikai védelem
- kórokozók elleni védelem
- folyadékháztartás szabályozása
- hőháztartás szabályozása
- érzékelés.

Egy átlagos ember bőre kb. 1,5 m2, tömege átlagosan 2-12 kg közötti. Három réteg építi fel a hám, az irha és a bőralja.

A hám szövettanilag többrétegű elszarusodó laphám. Legfelső rétege (felhám) elhalt hámsejtekből áll, amelyek folyamatosan leválnak. A felhámnak fontos szerepe van a kiszáradás elleni védelemben, illetve folyamatos leválásával a kórokozók elleni védelemben. Alsóbb rétege állandó osztódással termeli az újabb és újabb sejteket, fokozott UV-sugárzás hatására képes sötét színű festéket (melanin) termelni, mely védi bőrünket a sugárzástól. A festékek felszaporodásával alaklulnak ki az anyajegyek, a szeplők, ritkábban a májfoltok. Az anyajegy a hám pigmentsejtjeinek szaporodásával alakul ki. A szeplő napfény hatására kialakuló apró festékfolt. A bőr felszíne jellegzetes, egyénre jellemző mintázatot mutat, különösen a végtagokon. Az ún. ujjbegyen látható bőrlécek alkotják az ujjlenyomatot, mely személyazonosításra alkalmas. A hámrétegben idegsejtek is találhatók, ezeknek az érzékelésben van szerepük. Az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos szaruképződmény, és egész életünkön át növekszik.

Az irha szövettanilag lazarostos kötőszövet. Kollagénrost tartalmának köszönhetően rugalmas, nyújtható, hajlítható. Erekben gazdag, ezek a tápanyagellátás mellett a folyadékháztartás és hőszabályozásban is jelentős szerepet töltenek be. Hidegben összeszűkülnek, melegben kitágulnak.

Az irhában találhatjuk a szőrtüszőket, melyek alapi része a szőrhagyma, belőlük nő ki a szőrszál. A szőrzetnek elsősorban a mechanikai védelemben van szerepe, a hónalj és a szeméremszőrzet feladata az illatanyagok eloszlatása. A szőrszál mozgatásában a szőrmerevítőizom vesz részt, mely szintén a hőszabályozásban fontos jelenség. A szőrtüszőbe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik a szőrszálakat. A faggyú által eltömített szőrtüsző a mitesszer, amely begyulladva pattanás formájában jelenik meg.

Kép forrása: sdt.sulinet.hu

Az irhában található másik mirigy a verejtékmirigy, melynek emberben két típusa található. A kis verejtékmirigyek váladéka híg, szinte teljesen szagtalan, hűtésre szolgál. A nagy verejtékmirigyek váladéka információt közöl, érzelmi hatásokra termelődik és ürül, jellegzetes, egyéni illatú. A hónalj és a tenyér verejtékmirigyei főleg a szorongást jelzik, a nemi szervek és a végbél környékén valaha valószínűleg vonzó illatokat közvetítettek. A tejmirigyek a nagy verejtékmirigyek módosulatából jöttek létre.

Bőrünk legmélyebb rétege a bőralja, amely elsősorban lazarostos kötőszövet, több-kevesebb zsírszövettel. Feladata a tápanyagok és a zsírban oldódó vitaminok raktározása, mechanikai és hővédelem.