Bizony egyikünk sem találkozna szívesen skorpióval és, ha azt is eláruljuk, hogy Európában is élnek, akár a tengerparti nyaralásunkat is elronthatjuk. Nem árt vigyázni! Jó hír az európai fajok nem életveszélyesek!

A skorpiókról általában

A skorpiók a pókszabásúak osztályának egyik rendjébe tartoznak. A világon majdnem 1500 fajuk ismert, 8 pár járólábuk van, könnyen felismerhetőek ollóikról, valamint a megnyúlt potrohuk végén található méregtüskéről. Ezt védekezésre vagy az áldozat megölésére használják. A skorpiók mérete 9 mm és 21 cm között változhat.

A skorpiók az Antarktisz kivételével minden földrészen elterjedtek. Főleg a melegebb éghajlatokon fordulnak elő. Rovarokkal táplálkoznak, napközben főleg elrejtőznek. Inkább éjszaka aktívak. Az utódokat elevenen hozzák világra és a nőstény a hátán cipeli őket.

Minden skorpiónak van mérge, melyet az áldozat megölősére vagy lebénítására használ. A méreg többféle összetevőből is állhat, tartalmazhat neuroxinokat (idegméreg) és az enzimek működését gátló anyagokat. A méreg a skorpiók páros méregmirigyében termelődik. A méreganyag emlős és rovar specifikus hatású. Hatásával megköti a nátriumion-csatornákat, ezáltal blokkolja az ingerület átvitelt.

A csaknem 1500 skorpió fajból csupán csak 25 veszélyes az emberre.
Jelenleg Európában 27 skorpiófajt különböztetünk meg, még nem tisztázott, hogy ezek mindegyike külön faj-e vagy csak alfajokról van szó

Mezei skorpió (Buthus occitanus)

Ez a faj Európa délnyugati részén elterjedt. Megtalálható Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában. Európán kívül még Észak-Afrikában is találkozhatunk vele. 6-8 cm-re nőhet meg, színe sárga vagy sárgásbarna. Főleg száraz, meleg területen él, ahol gyér a növényzet. Szúrása fájdalmas de nem veszélyes. Az Afrikában előforduló alfajának szúrása már komolyabb következményekkel is járhat.

 
Kárpáti skorpió (Euscorpius carpathicus)

A kárpáti skorpiónak több mint 20 alfaját ismerjük és az utóbbi időben többet már külön fajként tartanak számon. Ezek az alfajok szélesebb körben elterjedtek Európában, de a kárpáti skorpió csak Romániában fordul elő. Színe sötétbarna, lábai sárgásak.  Hossza 3-4 cm. Csípése emberre nem veszélyes. A tévhit szerint hazánkban is él, de néhány kósza példánytól eltekintve nem találkozhatunk vele.

Olasz skorpió (Euscorpius italicus)

Ez a legnagyobb faj az Euscorpiidae családon belül a mindössze 4-5 cm-ével. Színe a sötétbarnától a feketéig terjed, lábai narancssárgásak.  Főleg az alacsonyabban fekvő területeken él, és a többi fajjal szemben sokkal inkább kedveli a napos helyeket.  Széles körben elterjedt Olaszországban, a Balkán-félszigeten, Észak-Afrikában, és a Közel- Keleten. Csípése ártalmatlan az emberre, leginkább méh, vagy darázscsípéshez hasonlítható.

Mezei skorpió Forrás: http://www.naturephoto-cz.eu	Kárpáti skorpió Forrás: http://www.treknature.com	Olasz skorpió Forrás: http://zoology.fns.uniba.sk

Iurus dufoureius

Nincs tisztázva a rendszerezése, mivel két alfajt különböztetünk meg. Ez a két faj Törökországban és Görögországban fordul elő. Szereti a nedves környezetet. A meleg elől a föld alá bújik. Általában az alacsonyabb területeket kedveli. Csípése fájdalmas, de emberre nem veszélyes. Ez Európa legnagyobb skorpiófaja. A kifejlett példányok mérete elérheti a 10 cm-t. Színe a sötétbarnától a feketéig változik, lábai világosabbak.

Belisarius xambeui

Általános neve nincs, mivel rendszerezése még nem tisztázott. Nagyjából 4 cm-re nőhet meg, és érdekessége, hogy ez az egyetlen európai skorpiófaj, mely kedveli a barlangokat, emiatt szemei nem fejlődtek ki, valamint nem igazán színes. Színe főleg barnás. Csak a Pireneusokban található meg mind Francia-, mind Spanyolországban. Viszonylag magasan, 1000 méter felett él. Mérge nem veszélyes emberre.

A skorpiócsípés tünetei

A skorpióméreg okozta tünetek közé tartozik az izzadás, a hányás és a hasmenés. Súlyosabb tünet a szívizom károsodása, mely vérnyomáscsökkenéséhez, rendszertelen szívveréshez és szívelégtelenség kialakulásához vezethet.

Elsősegély

Minden skorpiócsípés helye nagyon fájdalmas, még akkor is, ha a méreg nem különösebben veszélyes. A kéz- és lábujjak csípése esetén a fájdalom helyi érzéstelenítéssel - csípés utáni ecsetelővel - enyhíthetők.

Helyezzük a sérültet nyugalomba, a csípés helyére helyezzünk hideg vizes borogatás. Vegyük le testékszereit, lazítsuk meg ruházatát!

Ellenmérget készítenek az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, a Közel-Keleten, Észak- Afrikában és Dél-Afrikában.

Megelőzés

Sátorverés előtt a területet ki kell tisztítani, a sátor belsejét ellenőrizni kell! A lábbelit és a ruhát a felvétel előtt ki kell rázni!