Bukóssiak levétele
A bukósisak jelentősen növeli a nyaki gerincsérülés lehetőségét, amely esetben mozgatási tilalom érvényes. Bizonyos esetekben azonban még is indokolt lehet a sisak levétele.
A motoros vagy bármilyen sisakot viselt sérült ellátásának első lépése (a helyszínbiztosítást követően) a fej rögzítése. Ezt követően nyugtassuk meg a sérültet, hívjuk fel a figyelmét, hogy lehetőleg ne mozogjon. Tegyünk fel célirányos kérdéseket a gerincsérüléssel kapcsolatban (Fáj a háta? Tudja mozgatni lábait? stb.), majd segítő bevonásával végezzünk teljes betegvizsgálatot.
Mivel a sisak levétele során nagy eséllyel megmozdítjuk a nyakat ezért azt lehetőleg NE vegyük le!
Korábbi irányelvek az alábbi esetekben javasolták a sisak levételét:
- eszméletlen a sérült, akinek légutat kell biztosítani,
- hányingere van, hányt,
- fejsérülése (vérzése) van.
Mivel a sisak levétele gyakorlatot igényel, továbbá a modernebb sisakok nagymértékű rögzülést biztosítanak a fejhez (amely levételkor biztosan megmozdul a nyakcsigolya), valamint a bajba jutott fejtartása a valós helyzetekben a legkevésbé sem merőleges a talajra (ahogy azt az elsősegély tanfolyamokon gyakorolják), így a sisak levételének javaslata jelentősen szűkült.
Ennek megfelelően a sisak levételét lehetőség szerint MELLŐZZÜK!
Vegyük le a sisakot, ha:
1. A sérült eszméletlen és másképp (pl. a sisak elülső részének felhajtásával) nem megoldható a légútbiztosítás.
2. A bajba jutott a sisakba hányt és fennáll a légútelzáródás esélye.
3. Jelentősebb fejvérzése van a sérültnek.
Mérlegeljük a sisak levételét, ha:
1. A sérültnek hányingere van.
2. A bajba jutottnak feltehetően nem jelentős fejvérzése van.
Irányelv, hogy ne vegyük le!
