A higany az egyik legismertebb mérgező fém, leggyakrabban a - ma már kereskedelmi forgalomban nem kapható - higanyos lázmérők formájában találkozhatunk vele. Az amalgám tömések és oltóanyagok higanyterhelése továbbra is sok vitát kavar. Egy azonban biztos, a higany mérgező hatását nem szabad alábecsülni!

Minamata-kór (-szindróma, -betegség)

A higanymérgezésről először a Japán déli részén elhelyezkedő Minamata halászfaluból értesülhettünk. 1932-ben egy vegyi gyár épült a faluban, közvetlenül a halfeldolgozó mellett. A vízbe kerülő higanyvegyületek a halak szervezetében felhalmozódtak (kumulálódnak). Az első furcsa tüneteket az 50-es években a település macskáin figyelték meg, őrülten nyávogtak, köröztek, vergődtek, majd a vízbe vetették magukat. Az emberek ujjai és az ajkaik részlegesen megbénultak. Elkezdtek remegve járni és érthetetlenül ordibálni. Sokakat erős fejfájás gyötört, nagyothallás lépett fel náluk. Látókörük beszűkült, görcsrohamaik lettek, majd kómába estek. A terhes nők egy részénél koraszülés, más részénél vetélés, halvaszületés, esetleg a megnyomorító deformításokkal születő gyermek következett be. Ezeknél a nőknél több volt a túlélő és a tünetek is enyhébbek voltak, amiből arra következtettek, hogy a higany a méhlepényben koncentrálódhatott, s a szüléssel, vetéléssel eltávozott a szervezetből. A vizsgálatok kiderítették, hogy valamennyi érintett vörösvérsejtjei sok higanyt tartalmaztak. Az első négy halálesetet 1956. május 1-én jelentették be. Még néhány év, és egy halászlázadás kellett hozzá, hogy felhívják a sajtó figyelmét és felelősségre vonják a Chisso vállalatot. Az akkori elnök bocsánatot kért a lakosságtól, hogy nem tett meg mindent a betegség megállításáért. Szerves higanymérgezés ekkor történt először a táplálékláncon át. 1962-re hivatalosan 46 halálesetet és további 71 súlyos esetet ismertek el. Forrás>>

Bejutási kapuk

1. Tápcsatorna - amalgám fogtömés, ivóvíz, tengeri halak és más állatok, egyéb élelmiszerek (permetező anyagok, rovarirtók), gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők), védőoltások (pl. Influvac, Inflexal, Fluarix, Mutagrip,  Fluval P)
2. Belélegezve - higanygőzök
3. Bőrön keresztül

Folyamatos szakmai vita tárgyát képezi az amalgám tömések, illetve az oltóanyagok által kiváltott higanyterhelés.

Az elemi higany bőrön és tápcsatornán keresztül csak kismértékben szívódik fel, belélegzett gőze viszont komolyabb terhelést jelent. Jelentősen nagyobb veszélyt jelentenek a szerves higanyvegyületek, melyek zsíroldékony tulajdonságuk miatt keresztül jutnak a sejtmembránon és a vér-agy-gáton. Említett higanyvegyületek a méhlepényen is átjutnak, továbbá megjelennek az anyatejben.

Különösen veszélyesek a higanyvegyületek és gőzök csecsemőkre és gyermekekre.

Higanymérgezés tünetei

Akut mérgezés:

Krónikus mérgezés:

• sejtméreg - egyes aminosavak és enzimek működésének gátlása
• szabad gyökök képzése
• nyálkahártya elváltozás
• bélhám károsodás
• idegrendszeri zavarok
• veseműködés zavara

Egyes kutatások arra mutatnak rá, hogy a higanyterhelés hozzájárulhat az autizmus, a szklerózis multiplex, a krónikus fáradtság szindróma, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásához.

Higanyvegyületek mérgező dózisai (LD50, mg/kg)

• Higany(II)-oxid - HgO: 18 mg/kg (patkány, szájon át), 315 mg/kg (patkány, bőrön keresztül)
• Higany(II)-klorid (higany-diklorid) - HgCl₂: 1 mg/kg (patkány, szájon át)
• Higany(II)-cianid (dicianohigany) - Hg(CN)₂: 26 mg/kg (patkány, szájon át)
• Higany(II)-jodid (merkuri-jodid, higany-dijodid) - HgI₂: 18 mg/kg (patkány, szájon át), 75 mg/k (patkány, bőrön keresztül)
• Higany(II)-acetát - Hg(CH₃COO)₂: 40.9 mg/kg (patkány, szájon át), 570 mg/kg (patkány, bőrön keresztül)

A hazai szabályozás szerint a munkahelyi levegőben megengedett határérték 0,32 mg/m3 lehet. A higany használatát a világon mindenhol próbálják visszaszorítani, az Európai Unió 2011. március 15-öt jelölte meg a higany és a higanytartalmú termékek exportkorlátozása határidejének bevezetésére.

Higany a szervezetben

A szervezetbe került higanyvegyületek átlagos felezési ideje 20 év. Elsősorban a májban és a vesében halmozódik fel. 

Elsősegély

Helyszínbiztosítás gyanánt akadályozzuk meg a további kapcsolatot (érintkezés, belégzés) a mérgazó anyaggal. Szellőztessünk, menjünk friss levegőre. A mérgező anyagot lehetőség szerint helyezzük zárt edénybe, hogy akadályozzuk a párolgását.

A számtalan tünet és a többnyire nem akut mérgezés miatt a segélynyújtás elsősorban a tüneti kezelésen alapszik. Pl. nyugtatás, légzéstámogatás stb.